Eszkimoo a konyhában

Az alábbi blogon olvasható Alíz beszámolója a Székely konyha áprilisi számáról, melynek tökéletesen megírt lapszemléjét elégséges beilleszteni :)

Fakanálforgató-tollforgató

Ebben a lapszámban sikerült aktiválnom nekem is, ami kezdt közelíteni a saját és felettesem elvárásait, de ha elérném is a mérce szélét, még följebb tenném s teszem is amennyiben lehet :)

Fejlődni, csiszolódni mindenben folyamatosan  - a mottó :)

Újabb gasztroblogra leltem, gyerekkori szomszédom személyében. :D

Nagyon szeretem  a nyelvezetét, a recepetek sajátossága meg külön erény.

Konyhavarázs

Amit külön is kiszúrtam mai ebédre magamnak, az a bolognai ragu.

Gergely Éva, Erdélyi ízek recepteséből választottam a mai fő fogást. Bár egész egyszerű,  a petrezselymes fűszerezés mégis egy  tavaszias ízvilágot hozott.

Hozzávalók:

• 0,5 kg sertésmáj
• fél citrom
• só, bors
• petrezselyemzöld
• zsiradék
• liszt
• esetleg 2 fej hagyma*

Elkészítés:

Előző este beáztattam fokhagymás  tejbe a májat, ezt lecsepegtetem, felszeletelem bedörzsölöm borssal. Lisztbe mártva, forró olajban kisütöm. Kiszedem egy tálba és megsózom, majd lefödöm, hogy puha maradjon.

Ezalatt az olaj annyira kihűlt, hogy a fél citrom levét belecsavarhatom, még sózom, borsozom keveset és rálocsolom ezt a májra. Megszórom friss petrezselyem zöldjével.

Gombolyagon főtt pityókával tálalom.

* A recept említést tesz arról, hogy lehet a máj zsírjában megdinsztelni aranysárgára két fej aprózott hagymát és azt locsolni a májra. Köretnek pirított burgonyát kínál.

Nahát, még számomra is meglepő, hogy gasztroblogomon ennyi idő után ismét sütemény a recept! Ugye, nem vagyok nagy cukrász, inkább főzök, mint sütkérezek, desszertjeim meg a gyümölcsös, egyszerűbb elkészítés mellett szólnak. S akkor tessék, íme egy nem túl bonyolult (számomra mégis az), szép és igencsak finom sütemény!

S mindez az én drága jó uramot dícséri. Merthogy ő készítette! Az én feladatom, szerepem ebben csak annyi, hogy szúrópróbát vettem sütésnél... na jó: rákentem a végén a krémet a lapokra :P

Szóval, akkor jöjjön a recept:

Hozzávalók:

A tésztákhoz:

• 3 x 1,5 dl tejföl
• 3 x 1 tojás
• 3 x 1 mokkáskanál sütőpor
• 3 x 5 e.k. liszt
• 3 x 5 e.k. cukor
• tésztánként: 5 e.k. kakaópor / 5 e.k.darált mák / 5 e.k. darált dió

A krémhez:

• 1 liter tej
• 8 evőkanál búzadara
• 2 csomag vaníliás cukor
• 25 dkg vaj, vagy sütőmargarin
• 25 dkg porcukor

Díszítés:

• Ornament drazsé,  csokireszelék, vagy sima glazúr.

Elkészítés:

A sütőt  előmelegítjük.

1 tojást habosra keverünk 5 evőkanál kristálycukorral. Hozzáadunk 1,5 dl  tejfölt, 5 evőkanál lisztet és a mokkáskanál sütőport. Simára keverjük, végül hozzáadunk 5 evőkanál darált diót. A masszát  kikent tepsibe öntjük, elsimítjuk, és megsütjük. Míg az első tészta sül, elkészítjük a második adag masszát, csak a dió helyett mákot teszünk bele. Ha az első adag tészta kisült, deszkára borítjuk. A tepsit kimossuk, újra kikenjük zsírral/vajjal, és a mákos masszát az előzőhöz hasonlóan kisütjük. Ugyanígy készítjük el  a kakaós tésztát is.

Míg a lapok sülnek, a tejet felforraljuk, egyszerű tejbegrízt főzünk, amit majd teljes hűlésig félreteszünk. A vajat habosra keverjük a porcukorral és vaníliával,   belekeverjük a kihűlt tejbegrízbe.

A krémet háromfelé osztjuk. Úgy kenjük meg a lapokat krémmel, hogy lehetőleg a kakaós lap középen legyen, így mutatósabb.

A sütemény tetejét is megkenjük  krémmel, és rászórjuk a csokireszeléket, vagy drazsékat. Aki glazúrral szereti, csupán két részre osztja a krémet, és a tejetét glazúrral vonja be.

Nagyon nagy adag,  ünnepi tortának is kiváló a recept.

Az utóbbi hetek túlzsúfoltsága miatt a főzés ha nem is maradt el a konyhámban - mert 4 tagú családot hanyagolni nem lehet - leginkább a gyors, praktikus és mégis finom, gazdaságos módját választottam az ebéd, meleg vacsora készítésének.

Egyik ilyen az a lecsóféleség, amit kis jóindulattal givecsnek is nevezhetnék, de mivel húst is tartalmaz, mégsem tudom a konkrét meghatározását. Tény, hogy került bele minden ami a kertben, hűtőben volt (természetesen a jó ízlés határain belül :) ), finom is lett és készítéskor sem kellett túlzottan figyelnem a részletekre.

Nos, az én  hozzávalóim* 4 személyre:

• 2 fej hagyma
• 3-4 zöldpaprika
• 0,5 kg. sárgabab
• 2 db. paradicsom
• 4-5 szem krumpli
• 3-4 szál cérnakolbász
• 3 szelet sertéshús
• 0,3 l.  víz
• 1-2 dl. sör
• só, bors, paprika, olaj, petrezselyemzöld

Elkészítés:

A hozzávalókat kockázzuk, a paradicsom kivételével egyszerre tesszük wokban, vagy  nagyobb lábasban dinsztelni. Némi kevergetés mellett fedő alatt pároljuk 20 percet, majd  hozzáadjuk a paradicsomot és fűszerezzük ízlés szerint, felönjtük kevés vízzel. Aki szereti, tehet hozzá sört a víz helyett. Gyerekeknek nem ártalmas, hiszen az alkohol elpárolog belőle.

* Nos, amilyen rövid az elkészítés leírása, olyan egyszerű is. Nincs szabály, nincs követendő lépés, módszer. Egyszerű, laktatós, gyors és finom étel.

Vagy: töltöttpaprika másképp.

A mi családunkban mindenki szereti a töltöttpaprikát. Avagy a töltött paprikából kiszedett gombócot. Tehát, világos: fölösleges kilónyi paprikát feláldozni csak azért, hogy étkezés után a tényéron maradjon üresen.

Így csupán 4-5 darab paprika felhasználásával is az ízét megkapja, lefeljebb tálaláskor nem egy maximális esztétikum, hogy a csupasz húsgombócok kacsintgatnak fölfelé a tányéron :P

Hozzávalók:

A gombócokhoz:

• 1 kg. darálthús
• 4-5 db. zöldpaprika
• 2 db. zöldhagyma
• 2 tojás
• só, bors, pirospaprika

A paradicsomszószhoz:

• 0,5 l. húsleves alap
• 3 db. paradicsom
• zeller, petrezselyemzöld, fokhagyma - ízlés szerint
• paradicsomszósz - ízlés szerint

Rizset szándékosan nem használtam  húsgombócokhoz, kizárólag a családfő kedvére :) Neki a töltöttkáoposztába elegendő :P

Elkészítés:

A paprikákat megsütjük, héját lehámozzuk. A zöldhagymákat apróra vágva kevés olajon megdinszteljük, hagyjuk picit hűlni és összekeverjük az őrölthússal, tojásokkal, fűszerekkel.

A paradicsomokat lobogó vízbe mártjuk, majd lehúzzuk a héját. Robotgéppel turmixoljuk,  péppé főzzük a zeller, petrezselyemzöld, fokhagyma, paradicsomszósz és alaplé hozzáadásával.

A sült paprikát feldarabolva a lábasba fektetjük, erre helyezzük a húsgombócokat, felöntjük  a paradicsompéppel és fedő alatt kis lángon készre pároljuk.

Köretként adhatunk hozzá petrezselymes krumplit vagy krumplipürét.

***

Ha esetleg valaki érdemes ötlettel tud szolgálni, hogy mire használjam fel azt a mennyiségű paprikát, amit egy 4 személyes családnak készítenék töltve és ennek háromnegyede ottmarad, -  mivel csak a húst szedik ki belőle, -  hát csakszóljon bátran, örömmel fogadom :D :)

Ha az eredeti, ötletadta nevét kellene írjam ennek a lecsónak, valahogy így hangzana:

I. Gyergyói Gasztroblogger Találkozó maradékjaiból készült lecsó. Na, hogy hangzik?:))

Tudniillik, ha kis időeltolódással és az időjárás viszontagságaival küszködve is, de megvolt az első Gasztroblogger találkozó gyergyói szinten.

Beltéri lett, lévén esett, bőséggel esett odakinn. És mivel mindenki ugyanilyen bőséggel látta el a svédasztalt élelemmel, a maradék ételek sokasága is látványos volt, még úgy is, hogy majdnem mindenkinek sikerült hazaküldenem az ínyencségekből.  Csupán Alíz,  - akit hirtelen szólított a hivatása - maradt ki a "felpakolásos" programból.

S akkor lássuk, miből áll a spenótos lecsó gasztrotalálkozó utánra.

Juteszembe: a következő találkozó házigazdája szintén bemutathat egy maradékok összedobásából improvizált eledelt :)

Hozzávalók a lecsóhoz:

Húsmentesen táplálkozó blogtársaminak az első adalék bűntetésmentesen mellőzhető, helyettesítendő némi olajjal :)

• 2 szelet szalonna
• 0,5-0,8 kg. újburgonya
• 3 szál  murok (sárgarépa)
• 5-6 db. zöldpaprika
• 1 db. kaliforniai paprika
• 2-3 db. paradicsom
• egy marék zöldhagymaszár
• egy marék spenót (paraj)
• 1 szál új fokhagyma

És még:

• Alíz-féle fokhagymás paradicsom püré (mennyei és kérem a receptet!!!) :)

• Zsuzsiga felszeletelt paprikái, paradicsomai (a husikat megettük, az nem kerül bele :D)
• Réka bazsalikomos, sajtos paradicsom salátája (sajtokat szintén megettem belőle  :P)

Elkészítés:

A megmosott, félbe vágott újkrumplikat tepsiben sütjük meg.

A szalonnát  apró kockákra vágva megpirítjuk, időközben fokhagymát dobunk bele, kiszedjük egy tányérba. Ez és a sült krumpli majd a végén kerül a lecsóba.

A felvágott zöldhagymát megdinszteljük a szalonna zsírján, majd a reszelt murkot hozzáadjuk. Fedő alatt pároljuk félpuhára, ekkor megy bele az aprózott zöld- és kaliforniai paprika.

Pár perc párolás után adjuk hozzá a paradicsomokat, a felhasználandó szószt és készre pároljuk mindet.

Ekkor tesszük hozzá a csíkokra vágott spenótot, sültkrumplit és szalonnapörcöket,  néhány keverés után lefödjük ismét és szigorúan 1-2 percig hagyjuk csupán párolódni, puhulni. Így nem rontják el a gasztronómiai látványosságot a szétcincált spenótcsíkok.

Nos a leírás igencsak hosszú, furának is tűnhet a spenót eme felhasználása, de garantálom: a végeredmény megér egy próbát. Tálalás utáni fotóra ismét nem maradt időm, hamar elfogyott :)

Készítsétek el! :)

U.i: Itt is megtalálható a spenótos lecsó receptem, mi több, lecsóreceptek bő kínálatából lehet válogatni! :)

Aleda nyomán készítettem a héten egy nagyobb adag salátalevest, ámbár hasonlóképp szoktuk mi is főzni, azért követtem szó szerint az ő utasításait, illetve: a kapor használatát mellőztem, ugyanis uracskám inkább fokhagymásan szereti. Így ebből többet tettem bele.

Hozzávalók: (4 személyre, bő kétszeri étkezéshez)

• 2 nagyobb fej saláta
• 4 friss zöldfokhagyma
• 1-2 szelet szalonna
• 1 e.k. liszt
• só, bors, paprika, cukor
• 0,5 l. tej
• 1,5 l. víz
• 2 tojás

Elkészítés:

A szalonnát apró kockára vágjuk, zsírjára sütjük. Hozzáadjuk az aprózott fokhagyma felét, a lisztet és pirospaprikát. Kicsit elkeverjük, majd a szintén apróra vágott/tépett salátát beletesszük.  Addig kevergetjük, amíg összeesik, ekkor felöntjük tejjel és a vízzel. Sóval, borssal ízesítjük, ízlés szerint tehetünk cukrot bele (1-2 k.k.)

Amíg a leves felforr, a két tojásból omlettet készítünk, kockázzuk és a végén betétként adjuk hozzá. Ekkor tesszük bele a fokhagyma másik felét is. Így finom, erőteljes íze lesz.

Tálaláskor tejfölet, ecetet tehetünk az asztalra.

Ami a mi esetünkben másképp történik salátaleves ügyben, az az, hogy a szalonnát pirulás után kiszedem és az omletthez adom, ezzel együtt kerül a levesbe. Valamint eresztéket szoktam tenni a leves elkészültével.

Viszont így is nagyon finom és azt hiszem, ezután is eképp készítem.

Némi próbálkozás után sikerült elkészülnöm két fűszertartóval, amiből előzőleg gyermekeim csokikrémet csemegéztek :)

Mivel  ezek a kis üvegek alkalmasak konyhai  használatra, úgy döntöttem, itt is megosztom :)

Így néz ki:

A Klà'Rita Dekor oldalamon találtok  részleteket :)

A  lentebb említett gasztroblogon olvasgattam a főzési szokások elméleteiről néhány gondolatsort. Be kell vallanom, ismerősen tündököltek a szavak, mondatok, mintha bennem is valamikor meg-megfogalmazódott volna hasonló, csak éppen nem lett tárgyilagosan kifejtve. Elúsztak egyéb  gondolataim zuhatagában.

Azonban érdemes elmélkedni: elsősorban javarészt nők vezetjük a konyhai háztartást, osztjuk be a hozzávalókat, választjuk ki az alapanyagokat. Aztán ugye, blogolunk is, akár főzés közben, akár utána fényképezünk, gyúrunk, keverünk, gyereket csillapítunk (mert sokunknak van olyan kicsi kis csiripelős), megint egy fotó és így sorolhatnám...

Jólesett látni, hogy egy férfiszem is tud és akar konyhai berkekben gazdaságosan, mégis jól remekelni.  Innen jött az ötlet, hogy miért ne játszanánk egyet ezekkel a gondolatokkal?

Kiollóztam tőle néhány mondatot, ami igazán megragadt. Idézem:

"Nem tudom, hogy a menő foodbloggerek hogy vannak vele, de mi főzés közben főzni, főzés után pedig enni szeretünk."

"Mindig fura érzés fog el, ha egy blogger magát "koldusszegénynek" nevezi, aztán a hozzávalók alatt olyanokat ír, hogy "jó minőségű extraszűz olivaolaj"..."

"Akkor is fura érzés fog el, ha büszkén "takarékosnak" mondja magát a szerző, majd azzal kezdi a főzést, hogy a hozzávalók negyedét (mondjuk a kenyér héját, zöldhagyma zöldjét, stb.) kidobja."

"Ritkán főzök receptből, és olyankor is szinte mindig variálom a receptet, néha a felismerhetetlenségig. (...)Egyszóval nem azt használom, amit kell, hanem azt, ami van otthon..."

"Épp a fenti esetleges főzésből fakad, hogy néha valami nagyon finom lesz."

Na szóval: elég sok megragadott :))

Nagyon szeretek receptek között inspirálódni, főként ha az egy ínycsiklandozó fényképpel is el van látva... sokszor el is döntöttem: na ezt megfőzöm. És akkor a harmadik, negyedik hozzávalónál rájöttem: ilyenünk nincs és nem is lesz egyhamar... és így végérvényesen lemondtam az extra kínálatokról. De ezt nem panaszként mondom: így is lehet jókat és finomakat főzni!

Sok, azaz majdnem minden esetben (főleg az utóbbi egy évben) kizárólag úgy és abból főzök, ami van. Ez azt jelenti: nem úgy megyek  az üzletbe vásárolni, hogy Jókai bableveshez szerzek be alapanyagokat, hanem ami belefér az aznapi/heti költségvetésbe, amit éppen kedvezményesen megkapok és amivel otthoni termékekből kiegészíteni tudok. Ez rendszerint be is jön.  A végeredmény meg finom és esetenként teljesen új improvizált gasztrotermék!

Játsszunk! Kérdezek a fentiek alapján:

A. Hogyan választod ki, mi kerüljön az asztalra?

1. Recept alapján, ezt követően vásárolom meg a hozzávalókat
2. Az otthoni alapanyagokat felhasználva, kiegészítve
3. Másként / változó (mondd el, hogyan?)

B. Hogyan főzöl és blogolsz?

1. Főzés közben fotózok, jegyzetelek
2. Főzés után fényképezkedek és leírom a receptet
3. Másként / változó (mondd el, hogyan?)

C. Milyen alapanyagokat használsz?

1. Kizárólag a legjobb minőséget - függetlenül az árától
2. A legolcsóbbat, függetlenül a minőségtől
3. Középminőséget - figyelek az árakra és a minőségre egyaránt

D. Mennyire tartod be a receptben előírtakat?

1. Teljes mértékben
2. Egyáltalán nem figyelem
3. Esetenként hozzáadok/kihagyok belőle

E. Mennyire hasznosítod a fölöslegesnek tűnő adalékokat? (süteménylapok szélei, tojás egyik része - sárgája, fehérje stb...)

1. Kidobom/elöntöm
2. Tárolom amíg felhasználásra kerül
3. Azonnal felhasználom

Nos lehet, néhol banálisnak tűnök, azonban amennyire megfogott és lefoglalt mára ez az egész, olyan szeretettel hívlak meg titeket is a játékba és bárkit, aki idelátogat!

- Aleda

- Alíz

- Konyhológia - akinek a gondolatai inspiráltak - bár  egyértelműek a válaszok de csak rajta :))

- Sziszi

- Zsuzsiga

... és mindenki, akit megmozgat a téma. :)

Ha kedvetek van hozzá, továbbítsátok, "fűzzetek" játékláncot belőle!